tükröm,tükröm

elterültem a padlón ezernyi apró morzsává hullva, miből csipegethetnek lelketek madarai.
Persze egy kis lekvárral finomabb lenne, ezért azt is készítettem gondosan az asztalra.
Sokat fiatalodtam az elmúlt hónapokban, a tavalyi boldog ráncok helyett idénre boldog húszévessé avanzsáltam vissza, szerencse, hogy mostanában nem járok se teszkóba se zépébe, mert kéne az a személyi.
Újra diák leszek nemsokára, és élhetem a kb. negyedik fiatalságomat. Lassan begyakorlom már, és a végére egész jól fog menni, most mondjuk lázadó rocker(?) leszek, vagy szexuális forradalmár, vagy beolvadok a NYC avantgárdba. (ez végülis mind lázadás, csak egy kicsit hiányzik, hogy sose lázadtam sehogy, itt lenne az ideje..)
Egy fuvallat felkapja a morzsákat, és a szélrozsda minden irányába porlasztja, egy picit többeknek csengeni kezd a füle, és mikor odafigyelnek rá, mintha pár pillanatra furcsa zenét hallanának. Távoli zongoraszó, és bár ők ezt nem tudják - esz-dórban.