holt nyelvből perfekt

Milest hallgatok - mostanában ez kivételes, és ilyen gondolataim vannak. Perfekt vagyok egy holt nyelvből. Legyen ez a jazz, olyasmi érzés mint latinszakosoknak az Elte folyosóin elmélyedni egy phd témában. Nehéz eldönteni hogy te vagy világ, hogy melyik van eltévedve, dehát persze választás úgysincs. És a legérdekesebb, hogy nyomokban emlékszem még arra is, hogy milyen érzés volt úgy hallgatni, amikor még nem tudtam úgy zenét hallgatni ahogy azok az emberek hallgatnak zenét akik nem hallgattak soha Milest meg ilyesmit. na ez jó lett.
Az igazán jó élmények beleégnek az emberbe és mindig ott maradnak, sőt pont ezek nyitnak ajtót a többi hasonlóhoz. Ezért is kell élni vagy nem is csak élni hanem keresni a nagy élményeket vagy nem is "kell" csak épp érdemes mert úgy minden színesebb és érthetőbb és valódibb lesz ha van mögötte valami nagy és mély és meghatározó élmény és ezért nem lehet otthonról mindent.
Kicsit fáradt is vagyok most zeneileg mármint van ez a periódus amikor úgy igazán semmi sem tetszik se az amit hallasz, se az amit csinálsz.

Meg felismerem most már azt a típust aki ilyen nagy lelkesen elképzel valamit és berántja rá az embereket, aztán csak ott helyben kezd gyanússá vállni hogy minden stimmel, a pozitív légkör, az elképzelések, nagy a lelkesedés, motiváció, gyerünk csináljuk, csak épp nincsen semmi. Semmi nincsen, és nekem - vagy az aktuális résztvevőnek kellene mindent beletenni ami valódi és létező, és tárgy és teljesítmény és munka és tudás és és és. A túloldalon csak egy vízió van ami a valóságtól teljesen izoláltan él. Aztán persze egy idő után a táplálás hiányában elhal és a helyét egy másik veszi át.
Az a nehéz ebben hogy annyira tökéletesnek tűnik a dolog hogy nehéz elengedni és elhinni a hibáját, és azért tökéletes mert a másik fél csak azzal van elfoglalva hogy tökéletesnek láttassa. És mivel semmi sincs, így ez viszonylag lehetséges is.
Meg az is örökérvényű, hogy ahol zenéről beszélgetéssel kezdünk, ott már az egész halott. Zenész egyszerűen vagy átküld valamit, vagy leül a zongorához meg fogja a mikrofont, aztán hadd szóljon. Utána meg minden világos úgyis.