erasmus orgasmus

Fura egy este, minden belül történik. Annyira bennem van az, most már talán szavakkal megfogalmazás szintjén is, hogy mi hiányzik itt mindenkinek, ahogy lelkesen tudnak mesélni távoli tájakról, hogy milyen jó volt finnország, görög, thai, és arról a gondtalan életről, ami ott ilyenkor van, ha az ember pár hónapra kiszakad.
És itthonról meg mindenben kicsit érezni azt az unicumos keserűséget, ahogy mondják.
De ott a kávézó, a maga modern falfestéseivel, a maga modern zenéjével, lányok a maguk modern ruháival és táskáival, és közben mégis valami alapvető hiányzik, és mindenkinek hiányzik.

Le lehet szedni embereket is, úgy mint a számokat. Hallgatsz valakit egy negyedórán át, ráhangolódsz, és aztán tudsz tőle olyat kérdezni, vagy olyat mondani, hogy látod, most valami mélyen találtad el. Úgy, ahogy senki nem szokott vele beszélni. Általában nincs kedvem ilyesmit játszani, mert van épp dolgom, meg fárasztó is, meg kevés az érdekes ember, de néha meg mégis, csak úgy miértisne, vagy ki sem mondom, csak elgondolom.

Egy jól eltalált mondattal ölni is lehet. Meg szexelni is persze.. :)

Have a good life! Így búcsúznak egymástól az erasmuskák, és így kéne mindenkinek, mindig talán, mert ki tudja találkozunk-e még valaha, néha olyan hirtelen tud elszakadni egy húr, csak te hallod még a hangját sokáig, a valóságban már elszakadt, és bénán lóg a gitárról.
Tehát have a good night, have a good life, maybe, we'll meet again sometime, some place! You never know..