költözés

utsó nap a lakásban, este első koncert a trióval, fordulópontok, vagy legalábbis állomások.
Életemben nem gletteltem, festettem, most ezekkel is lehet ismerkedni, van egy új tér, ami csak egy ihletett lélekre vár. Valahogy szereznem kell egy kanapét, mert ami van, az túl pici.. A kékség megvan hozzá, de az még kevés..
Elkezdtem leszedegetni a képeket, falvédőket, (a halat is meg a Rothkokat) és egy pillanat alatt kiürült a szoba, hideggé és üressé vált. Majd ha zongora se lesz, meg visszacsavarják az energiatakarékos izzókat, na akkor lesz igazán vacak, dehát olyan volt, mikor megjöttem. Otthonossá tesz egy szobát egy zongora, már csak a látványa is, hát még a hallványa :)
Szét kéne válogatni egymillió összekeveredett kottát, meg mindenféle iratot. Még mindig papíralapú ez a társadalom, annyi felesleges papír kerül be a lakásba, nem beszélve a kb. naponta megtelő szemetesről. Vetsz rá egy pillantást, azt mehet a kukába vagy be a fiók mélyére.
Ragaszkodó típus vagyok, nehezen váltok, de nosztalgiázni nem szoktam, ha egyszer rászántam magam, akkor már váltok, eszembe sem jut a múlt. Ilyen gyönyörű fám nem lesz, ahogyan a kukák között játszadozó ovisok sem, lesz viszont balkon, meg közeli metró. Egyre beljebb a város felé, talán jövőre már a tévétoronyban találok egy wg-t..