szülinap

Ma van a berlini egyéves szülinapom! :) Dejó hogy már nem tavaly ilyenkor van, hanem most ilyenkor, bár az illatok mások. Az Alexanderplatznak van egy illata ahogy a sok gyorskajáldából kiszűrődő illat összekeveredik a mozgólépcsőn, a Schönhauser Allénak egy másik, meg a Neuköllni kisutcákból kiszűrődő vizipipa, a pankowi Gellérthegyünk a parknál és a furcsán filozofikus Éden café. De persze helyeket végtelenségig lehetne sorolni, és hogy azóta nem is voltam a Brandenburgi Kapunál, meg az állatkertben sem, se a tévétorony tetején, és van kedvenc neuköllni bár meg japán étterem, meg vasárnapi akciós indiai meg hétfő este néha az ACUD télen, vagy itt a jófej török éjjel-nappali ahol mindig szószerint ugyanazt a beszélgetést folytatjuk le.
Szóval az illatok mások, nem érzed azt, amit első vagy másodízben, amikor csak úgy idejöttünk turistának, csak néha csapja meg az orrom és akkor jut eszembe.
Hogy milyen volt az amikor a Pankstrasse környékén sétáltunk a csípős októberi időben és ez olyan mint a romantikázás amikor visszaemlékszünk hogy milyen volt az első csók meg amikor találkoztunk, hátha megtudunk valamit magunkról még így, hogy látjuk mi lett belőle.
És persze ott van Nori meg Andrea, a grúz focikirály Jaba, a szex után a barát elől a kerítésen át menekülő virtuóz Roberto, az elképesztő zenei ízlésű Henri szomszéd, sokan mások, meg persze a köcsög indiaiak és a sok-sok tanítvány, a sok zászló a világtérképen ami gyülekezik és ahol biztos hogy megszállhatok pár napra, ha épp odavet a sors..

Hogy mi lett más? Ezt nehéz elmondani. Minden nagyon más. Közben meg ugyanaz, de alapjában véve más, mintha az embert újraépítenék egy színesebb legóból. Más a gyomrod, más a véred, a vegyület, ez valami össz-nyugateurópai. Én szerettem a magyart is a kis félszeg álmodozót de nem cserélném vissza.

És még csak most kezdődik..! alakul a kis magyar WG, kitúrtuk a görögöket, aztán csapatjuk. Tehát, Boldog Szülinapot! :)