Megfigyeltem hogy néha angolul jobban tudok gondolkodni bizonyos dolgokról, talán mert a tanítás miatt sokat kell magyaráznom és érvelnem angolul, vagy valahogy mintha az angol jobban működne a logikus következtetések leírására. A magyar nekem inkább költői nyelv, és valahogy a szavak hangzása és a mélyben levő összekapcsoltsága pont a racionális érvelést hátráltatja. Ha végig akarok vezetni valamit, akkor az angol célravezetőbb valahogy. Hogy a német mire lehet jó, még nem tudom. Énekelni tuti nem, szinte lehetetlen feladat például német nyelvű karakteres éneksávot megszabadítani a brutális sz-zöngéktől, őszinte részvétem a hangmérnököknek.
Egy mastering kompresszor is tud boldogságot okozni, most kevertem meg a funkos lemezemet és ez olyan reveláció volt, amit eddig nem élhettem át a kis szoftveres plaginekkel. Egyre jobbak a szoftveres dolgok és egyre inkább bármit megcsinálhatsz otthon is, amit eddig csak a nagy és fantasztikus stúdiókban. Persze annak is van egy hangulata és persze nem dobnám ki a félmillás vasakat sem, csak már nem 'muszáj'.
Egyre gyorsabb a világ tempója és ez itt még jobban érződik hogy valahogy napok alatt mintha hetek vagy hónapok telnének el, és még mindig csak szívjunk magunkba mint egyszeri szivacs a Balaton közepén, a tudatállapotok naponta cserélődnek szinte, ki emlékszik már a múltheti énjére. Kíváncsi vagyok hogy lesz-e egy szusszanásnyi idő vagy tovább száguldunk és gyorsulunk és nyomjuk a gázt.
A világrend mint egy végsőkig hevített motor aminek alkatrészei lassan lepattannak, a tömítések eresztenek, minden sípol és vagy lejjebb megy a fordulatszám vagy előbb-utóbb robbanás következik be - jobb esetben csak végelgyengülés és leeresztés. Naponta változnak a kilátások, a hírek, és mi csak kapkodjuk a fejünk és próbálunk alkalmazkodni vagy védekezni. Elébe menni, és alakítani a dolgokat, nos ez szintehogy lehetetlen.
Közben persze meg egy csendes és békés ősz van itt gyönyörű felhőkkel és friss levegővel és lassan várjuk az első hót meg a sokezer karácsonyi vásárt és lassan az otthoniakat is. A természet rendje még nem borult fel, és talán nem is fog soha.
2011. november 25., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése