love 3.0

a lovelistás karácsony után szerencsére úgy tűnik egyre jobb lesz a helyzet a karácsonyi életérzés terén. Tegnap például újfent kiderült, hogy van olyan ember, aki tényleg számít, és akivel - még ha viharos időkben kissé távolabbról is - de követjük egymás életét. Őt is vendégül látta a kék kanapé, és igen, tényleg létezik élőben is, kék is, és tea is van.
Kaptam egy verseskötetet, amit én írtam, ő meg egy kis zenét, amit én játszottam, ez van, rólam szól a karácsony idén.. :) És jó érzés alkotói problémákról beszélni, nincs egyedül az ember a dzsungelben a bach-kottáival.

Ildikó ajándékai is elképesztőek, meg talán én is befejezek idén egy mega-projectet :) Szóval lassan tényleg karácsonyodik, bár az előző napi koncert végéig azt hiszem nekem még máshol fog járni az agyam.

Tegnap a zongorán is karácsonyi hangulat uralkodott, este belobbantottuk az avantgárd adventi koszorúnkat (ezt is látni kell) én meg próbáltam előszedni néhány karácsonyi dalt emlékeimből a zongorán, ha esetleg Petiék buliján tényleg játszani kellene.. Aztán meg csak úgy jöttek a dolgok, a háttérben egyre hangosabbá vált a moraj, hogy vegyem fel, vegyem fel. Aztán felvettem egy kis részletet, és tulképp ez van olyan jó, mint a Jarrett bácsi Paris koncertje. Vagy majdnem. Vagy nem tudom, a lényegét tudom, annak, amit ő, a többi meg felesleges versenyeztetés.

Najó, egy kicsit még jobb nálam, de csak azért, mert van igazi zongorája.. :)

Szóval lassan közeledik a love 3.0, remélem mindenki így van vele!